ESEMÉNYNAPTÁR

July 2019
S M T W T F S
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

szgyf_banner.jpg

Október elseje az Idősek Világnapja, intézményeink már évek óta ezen alkalom kapcsán kirándulást szerveznek a 3 idős otthon lakóinak.

Idén Ruzsa kapta a felkérést a szervezésre. Nem a program összeállítása okozott problémát, hanem, hogy egyre nehezebb a helyszín kiválasztása, hiszen nem tudunk már több órás busz utakat bevállalni. Az idei kirándulásunkat így most Kiskunhalasra terveztük meg, hiszen ki nem hallott volna a híres halasi csipkéről?

2018.10.03.-án reggel ¾ 8 kor indult buszunk Mórahalomról, ott felvéve a 4 lakót és 3 kísérőt, majd a következő megállóhely a ruzsai intézmény volt, ahol mi 9 lakóval és 2 kísérővel képviseltettük magunkat, ezt követően pedig Kiskelekre utaztunk ahol 8 lakó és 2 kísérő várt bennünket. Miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett a buszon, ismertettük a napi programot és útra keltünk immár teljes létszámmal. 10 óra magasságában érkeztünk meg Kiskunhalasra, a híres Csipke Házhoz, itt némi kis idegeskedésre került sor, hiszen a helyszínen derült ki, hogy nincs akadály mentesítve a múzeum, ami történetesen egy kis emelkedő tetején helyezkedik el, de szívünk és kíváncsiságunk vitt előre bennünket, így megbirkóztunk a nehéznek tűnő feladattal és mindenki épségben feljutott, illetve feljuttattunk a bejárathoz.  Az intézményt egy kedves hölgy mutatta be számunkra, rengeteg információt szolgáltatva a halasi csipke történetéről. A bemutatást követően mindannyian megcsodálhattuk a szebbnél szebb munkákat és igazi öröm volt számunkra, hogy a bemutató teremben helyet foglalt egy csipkeverő hölgy, akinek élőben vehettük szemügyre kézügyességét.  A lakóinknak nagy örömére szolgált, hogy időközben megérkezett intézményvezető asszonyunk a Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány elnökével együtt és innentől kezdve az udvaron kellemes beszélgetésre került sor egy kis tízórai elfogyasztása mellett.

A következő helyszínünk a kiskunhalasi Tájház volt, ahol visszacseppenhettek lakóink a gyermekkorukba és nekünk, fiatalabbaknak nem győzték sorolni, hogy melyik kiállított tárgyat mire is használták annak idején.  Megvallom őszintén, volt amit megjegyeztem, volt amit nem is lehetett, hiszen olyan lelkesek voltak a lakók a nosztalgiázás közben, hogy időnként egymás szavába vágtak, egymást túl licitálva próbálták magyarázni nekünk a dolgokat.

Már elharangozták a delet mikor tovább tudtunk indulni a méltán nevezetes halasi Sóstói Csárdába. Jó volt látni, ahogy az időseink rácsodálkoztak a nagyon szépen és igényesen kialakított környezetre, de a legjobb az volt, hogy nem csalódtunk az ebédben, hiszen finom ételeket szolgáltak fel a figyelmes és udvarias pincérek.

Ejtőzés képpen a következő program a közelben lévő Balázs lovas tanya felkeresése volt, ahol nagy meglepetésben volt részünk, hiszen maga a tulajdonos várt bennünket nagy szeretettel. Balázs beszélt nekünk egy kicsit az ötletről, ami ahhoz vezetett, hogy lovas tanyát tartson fenn, aztán pedig körbe vezetett bennünket a birodalmán. A lakók elmondása szerint a napfény pontja pedig az volt,  amikor a lovász elénk vezette Jokert,  a híres mént, aki oly sok verseny nyertese volt anno,  a bátrabbak pedig kézből etethették a táskákból előkerült almákkal.

Fáradtan, de annál több élménnyel a tarsolyunkba szálltunk fel a buszra, hogy megtegyük közösen a hazafelé vezető utat.

Ellátottaink és munkatársaim nevében köszönetem szeretném kifejezni az intézményvezető asszonynak, hogy minden évben lehetővé teszi számunkra, hogy ilyen és ehhez hasonló kirándulásokon vegyünk részt ellátottainkkal,  és köszönjük a Napsugár Otthon Lakóiért Alapítványnak és annak elnök asszonyának,  hogy évente pénzt,  munkát nem sajnálva megteremti nekünk a kirándulások költségének fedezetét, ezzel is biztosítva azt, hogy az ellátottaknak ingyenesen tudjuk biztosítani ezeket a lehetőségeket.

További képek: